Írások

A KORONAVÍRUSRÓL...

Kedves Úton járók!

Sokan kérdeztetek már, mit gondolok erről az egész helyzetről, ami most zajlik a világban és az országunkban. 

Először is azt gondolom, hogy se a pánik, se az elbagatellizálás nem a helyes út. Ez is egy helyzet, mint sok más az életünkben, ami van, amivel dolgunk van. Sok szempontból érdemes, és szükséges is megvizsgálni a kialakult helyzetet. 

Kezdjük azzal, hogy minden helyzet, amit az Élet elénk tár, és hat ránk, azzal dolgunk van... Ami kint, az bent, és ami bent az kint... A helyzet jelen van az életünkben. Nem tudjuk elkerülni, hiszen mindannyiónk életét befolyásolja így vagy úgy. A munkahely, a kijárás, a külföldi utazások, a gazdasági dolgok, az árak, a forint, a szabályok, a korlátozások, az esetleges munkanélküliség, a gyerekek és még sorolhatnám. Szerintem nem jó hozzáállás az, ha nem veszünk róla tudomást.

Ez egyénileg és kollektíven is rengeteg tanítást hoz mindenkinek az életében. Ha abból indulunk ki, hogy ez valahol egy kollektív teremtésünk volt, nem vonhatjuk ki magunkat belőle. Szembe kell végre néznünk azokkal a helyzetekkel, amik miatt ezt megteremtettünk (tudatalatti, illetve lelki szinten). Ez egy kollektív dolog, az egész világot érintő változásra van szükség. Ha onnan nézem, hogy a Földünk az elmúlt évtizedekben szenved, hisz látjuk, mit teszünk vele... Az a rengeteg környezeti szennyezés, szemét, erdőtüzek, légszennyezettség, műanyag, vegyszerek, az állatok kínzása, a rengeteg üzemanyag, a génmódosított "élelmiszerek", az a sok szenny, amit megeszünk... És az a hihetetlen fogyasztás, ami jellemzi a társadalmunkat (étel, ruha, elektronikai cikkek...) Tényleg mindenre feltétlenül szükségünk van? Mennyi az elég? Mi a szükséglet és mi a pazarlás? Csak azért megvenni valamit mert olcsó? Kínából százával rendelni a csomagokat? De nem is sorolom tovább... A Föld szenved, az állatok és a növények szenvedek. A vírus egy élősködő... Csak gondoljunk bele, mi nem élősködünk ezen a Föld nevű bolygónk? Ami az otthonunk, és mégis belehalunk a saját szemetünkbe??? Hát igen, muszáj változtatni... Nincs mese, nincs más megoldás. Kollektíven, az ország és az emberiség feladata ez, és egyénileg mindenkinek tennie kell ezért... Most nézd meg, mit tehetsz Te azért, hogy hozzájárulj, hogy a világunkat jobbá, szebbé, szeretetteljesebbé tedd! Ez egy önismereti út, amibe végre bele kell állni. 

Mire tanít egyéni szinten? 

Hol van a fókusz? Az elmúlt években, évtizedekre egyre inkább a pénz, a munka került előtérbe, és a család, a lelki beszélgetések, az önfejlesztés, egymás segítése, támogatása kezdett kihalni a társadalomból. Mikor olvastál utoljára egy jó könyvet? Mennyi időd van magadra? Mikor foglalkoztál a lelkeddel? Ha otthon kell maradni, az kényszerhelyzet, de legalább mindenre marad időd. Ha vannak gyermekeid, mikor ültél le hozzájuk társasozni? Mikor hallgattad meg őket? Mikor élvezted Te is az esti mese olvasását? Most rengeteg időt kapsz, amit nagyon hasznosan, és tudatosan tudsz eltölteni. Pl. meditálj, nézz jó filmeket, hallgass jó zenét, olvass könyveket, pihenj, aludj sokat, beszélgess a pároddal, a családoddal, tanulj nyelveket, foglalkozz önmagad fejlesztésével, önismerettel... Itt van az online világunk, szinte bármit megtehetünk. Adj hálát minden nap, hogy mennyi lehetőséged van. A nagyszüleink, dédszüleink a háborúban voltak, vagy koncentrációs táborokban, vagy éppen a pincében töltöttek el hónapokat... És nem volt más megoldás... Alázattal voltak, a túlélésért. Most tartsunk be, hogy otthon maradunk a kényelemben, ahol szinte minden adott, hogy jól érzed magad. Tudom, hogy hiányozni fog sok minden, de azt gondolom, hogy a fegyelmezettség és a tudatosság, amire szintén tanít minket ez a helyzet... Annyian kérték, orvosok, ápolók, ha más nem, miattuk, és az embertársaink miatt ne legyünk már annyira önzőek... És ott az élő példa a szemünk előtt, az olaszok, akik könnyelműen vették, és a kínaiak is akkor tudták megfékezni a járvány drasztikus terjedését, amikor otthon maradtak, és tanultak helyzetből. (Bár van még mit, azt gondolom...)

És nézzük meg magát a betegséget, a tüneteket, miről is szól ez. Hasonló az influenzához tüneteiben, ami kényszerpihenőt jelent, kicsit megpihenünk, kicsit hagyjanak békén, van időnk befelé figyelni, van időnk önmagunkra, távolságot tartunk, ne adjatok puszit, visszabújunk kicsit a csigaházunkba... Ami más lehet, és veszélyt jelenthet, az a komoly tüdőgyulladás magas lázzal. A tüdő minden esetben valami szabadsággal kapcsolatos korlátozás, hogy az életben valamit nem tehetünk meg... Ezen érdemes elgondolkozni. Mit nem tehettél meg az életben eddig? Miben voltál korlátozva? Illetve a halálfélelemmel is szoros összefüggésben áll. A félelem addig tud hatni ránk, amíg szembe nem nézünk vele. Éppen ezért nem tartom helyesnek, és tudatosnak sem azt az utat, hogy a homokba dugjuk a fejünket, és nem veszünk tudomást valamiről, mert attól, az még ott van a tudatalattiban. Igenis, legyen bátorságunk szembenézni a félelmeinkkel, és ha megismertük, sokszor már magától elmúlik. A halálfélelem is ilyen. Akinek volt bármilyen tapasztalata, annak elmúlt a félelme. Ha elfogadjuk, megbékélünk a helyzettel, már nem félünk, hanem tudatosan megbékélünk. És a belső konfliktusod, a félelmed elmúlik... Ha pedig beszélned kell a félelmeidről, tedd meg, vagy legalább írd ki magadból, az is sokat segít. (Ajánlom Anita Moorjani könyvét: Meghaltam, hogy önmagamra találjak.)
Persze, ha valaki olyan tudatossági szinten van, nem hat rá a vírus. A megvilágosodott jógik egyik beavatási szertartása az volt, hogy mérget ittak, és aki olyan magas tudatossági szinten volt, az a tudatával irányította a testét, és rá nem hatott. Ez így igaz. Csak kérdezem én, vajon ma, az országunkban mennyien tudják ezt megcsinálni? És ha rájuk nem is hat, de esetleg megfertőzhetnek másokat? Illetve hol van a példamutatás? Hogy igenis, visszaszorítani úgy tudjuk a vírus továbbterjedését, ha most mindenki otthon marad, aki teheti, és elgondolkozik az életén, a dolgain, megtanulni a jelenben lenni, megtanulni örülni minden pillanatnak, hálát adni minden napunkért, és mindenért, amink van, és változtatni, amin szükséges. 

A testünkkel is fontos persze emellett foglalkozunk, együnk sok C-vitamint, D-vitmaint, cinket, szelént, grépfrútmag-cseppet, gránátalmát, sok zöldséget, és gyümölcsöt, tartsuk be a higiéniai szabályokat, erősítsük az immunrendszerünket, és szívjuk magunkba a Nap fényét, gyógyító energiát. :-)

Ami nagyon fontos még, hogy minden döntést kétféle indíttatásból tudunk meghozni, és minden helyzetet is ebből a kétféle érzésből/energiából működtetünk. Az egyik a félelem, a másik a szeretet. És ez egy kulcsfontosságú dolog ebben a helyzetben is. Ha félsz, ha pánikolsz, az sosem előre visz. Mindig a szeretet útja a helyes, a tudatos. Mondok egy konkrét példát ebben a helyzetben. Teljesen másképpen hat egy vitaminkapszula, ha azért veszed be, mert félsz, és nem akarod elkapni, hiába segítenél a testednek, az érzéseiddel a félelmet táplálod. Azonban beveheted úgy is, hogy szereted önmagad, és ez most erősíti a tested, és a szeretetet táplálja, a pozitív gondolataidat, érzéseidet. Vagy amikor elolvasol egy hírt, hogy mivel tudsz segíteni magadnak, hogy elkerüld, mivel tudsz tudatos lenni, mit szűrsz le az információkból, hogyan fogadod és mit vált ki belőled. Egy szó mint szász a szeretet a kulcs szinte mindenhez... Szeretet és elfogadás, elfogadni a helyzetet, szeretni önmagadat, az életedet, és szeretettel gondolni embertársainkra, és a Földünkre...

Összefoglalva: légy alázatos, tudatos, vállalj felelősséget, szeresd önmagad, az életedet, a világot, békélj meg a helyzeteddel, a fókuszt helyezd át belülre, légy jelen, és lágy hálás mindenért, ami megadatott számodra, merj változtatni, és higgy... Higgy abban, hogy közösen egy szebb, szeretetteljesebb világot tudunk teremteni. Te is részese vagy! <3

Sok erőt, kitartást, belső munkát, hitet kívánok Mindenkinek! <3

Szeretettel,

Zsömbör-Gere Gréta

www.geregreta.hu

2020. március 19.

AZ ÖNISMERET ÉLETÜNK LEGFONTOSABB FELADATA 

"Gnóthi szeauton!", azaz "Ismerd meg önmagad!" áll a delphoi jósda bejárata felett. Ismerd meg önmagad, változtass magadon, és így tudod a jövődet, a sorsodat és az életedet is irányítani, befolyásolni...

Nézzük, miért is jelent problémát az önismeret hiánya?
- Ha nem ismerjük magunkat, gyakran nem úgy élünk, nem azzal foglalkozunk, amit valójában szeretnénk, hanem másoknak akarunk megfelelni, és az ő elvárásaik szerint élünk, és hozunk döntéseket. Ezek azonban nem tesznek minket boldoggá.
- A belső konfliktusainkat nem tudjuk felismerni, megoldani, ezáltal gyakran kialakulnak különféle betegségek.
- Észrevétlenül belemegyünk olyan emberi játszmákba, amelyek megmérgezhetik kapcsolatainkat, ezáltal életünket. Ezek megszokássá válnak és kialakul egy ördögi kör, amelyekből mindenképpen ki kell lépnünk, hogy harmonikusabb életet élhessünk.

Az önismeret feltétlenül szükséges ahhoz, hogy helyes döntéseket hozzunk az életünkben, akár pályaválasztás, akár párkapcsolat vagy munkahelyi kérdések esetén.

Az önismeret - önmagunk "feltérképezése" - egyszerűnek tűnik, de a legtöbb ember önismereti mélysége megragad azon a szinten, hogy "türelmetlen vagyok", "kevés az önbizalmam", "nekem a munkám, vagy a családom a legfontosabb" stb., ami lehet igaz, csak éppen felületes, mert a személyiségünk és a lelkünk jóval összetettebb. Nem elég, ha felületesen összeírjuk a tulajdonságainkat, mélyen szembe kell nézni önmagunkkal, és ha szükséges meg kell változtatni a hozzáállásunkat a problémát jelentő dolgokhoz. Így válhatunk egyre tudatosabbá.

A mély, és mindenre kiterjedő önismeretre törekedni kell, hiszen a biztos önismeret az alapja az önelfogadásnak. Az önelfogadás pedig feltétele önmagunk szeretetének. Ha ismerjük a hibáinkat, határainkat, ellentmondásainkat, függőségeinket, motivációinkat, könnyebben megbékélhetünk önmagunkkal, és tudatosan változtatni is tudunk ezeken. Ez pedig elengedhetetlen, ha egy boldogabb életet szeretnénk.

Sokan mondják, hogy az ember nem tud változni, nem tud változtatni. Ez szerintem nem igaz. Tudunk változtatni, ha mást nem, a hozzáállásunkat. Ehhez azonban először meg kell találni az okokat, hogy miért vagyunk olyanok, mi a belső motivációnk, a félelmünk, vagy a hasznunk ebből. Aztán el kell döntenünk, hogy változtatni szeretnénk, és utána eszerint kell cselekedni. És ha mi belül változunk, változni fog a környezetünk, a külvilág is.

A sikert általában magunkénak érezzük, de ha kudarc ér, akkor másokat teszünk felelőssé, személyeket, körülményeket, tőlünk "független" dolgokat. Azt hisszük, hogy másoknak kellene változni, nekünk nem, és azt várjuk, hogy ők alkalmazkodjanak hozzánk. Pedig minden változást belül kell elindítani, s akkor a környezetünk is változni fog. Azt, szerintem mindenki tapasztalta már a hétköznapjaiban, hogy ha másképp áll valakihez, máshogy viszonyul hozzá, akkor hirtelen a másik ember is megváltozik.

Ha belül változunk, a külvilág is változni fog... Igaz ez a betegségekre is. A betegségek lelki eredetűek. A betegség egy jelzés, egy üzenet, hogy valamit "nem jól csinálunk" az életünkben. Testünk az érzelmeink, gondolataink, lelkiállapotunk kivetülése, tükre. Ha őszintén szembenézünk önmagunkkal, akkor elindulunk azon az úton, amit gyógyulásnak nevezünk. Tudatosítsuk, és változtassuk meg gondolatainkat, életvitelünket, hiszen ez a feltétele a gyógyulásnak. Ehhez szintén önismeret szükséges, hiszen meg kell látnunk, mi okoz problémát, hol "csúszott el az életünk".

Ezzel a kis ízelítővel szeretnék mindenkinek jó utat kívánni az önismerethez, amely életünk legfontosabb és legizgalmasabb feladata, és egyben gyógyuláshoz és tudatossághoz vezet.

Zsömbör-Gere Gréta

SZÖSSZENET A TÍZMILLIÓSZOROS TEREMTŐ NAPRÓL

Tízmilliószoros teremtő nap! 

A tibeti holdnaptár szerint e napon a gondolat teremtő ereje tízmilliószoros erővel hat. Most nem arról szeretnék írni, hogy vajon ez tényleg így van-e, hogy ezeken a napokon erősebb-e a gondolat teremtő ereje, mint a többi napon (tegnap és holnap)... Hiszen minden nap, minden pillanatban teremtünk a gondolatainkkal...

Csak egy kis gondolatébresztésként: Mi az első reakciód erre a kérdésre, hogy mit szeretnél, mit kívánsz? Van-e egyáltalán válasz, tudod-e mit is szeretnél. S ha igen, van válaszod, és azt hiszed, Te ezt nagyon tudod, nézz mélyebben magadba. Sokkal mélyebben... Vajon tényleg erre vágyom? Vajon tényleg ez tenne boldoggá? És miért is gondolom, hogy ez a boldogságom kulcsa?

És nézd meg tudatosan, őszintén magadban, hogy készen állsz erre? Mi lenne, ha tényleg az öledbe hullana? Kész vagy rá? Felkészültél? Tudsz vele mit kezdeni? Megvan hozzá a kellő tudatosságod, képességed, hogy tényleg a Tiéd legyen? Megérdemled? Képes vagy élni vele? A lehetőséggel? Hogy utána ne kapj, illetve ne adj magadnak még nagyobb pofont? Vigyázz mit kívánsz!!

Ha azt érzed, még nem vagy kész, dolgozz magadon! Figyelj belülre, mi az, ami akadályoz, ami gátol, milyen félelmeid, blokkjaid vannak. Ha képességeid hiányoznak még, gyerünk, dolgozz azon! És ha kész vagy rá, minden értelemben, akkor megérkezik az életedbe, ajándékként... Vagy rájössz, valójában nem is ez volt az igazi vágyad... Csak kivetítettél valamit...

Zsömbör-Gere Gréta

A VÁLTOZÁS

Miért félünk a változástól? Miért félünk kilépni egy kapcsolatból, még ha belül érezzük is, hogy ennek a kapcsolatnak vége? Miért félünk kilépni a munkahelyünkről, ha már szenvedünk? Miért olyan nehéz elengedni valakit, valamit, vagy egy megszokott élethelyzetet?

A változástól való félelmünk legfőbb oka az, hogy ragaszkodunk, birtokolni akarunk. Nem merünk az ismeretlenbe fejet ugrani, nem merünk belevágni. És akarunk egy köztes átmenetet. Tudni akarjuk mikor, mi lesz. Amit ismerünk, még ha nagyon rossz, akkor is inkább ragaszkodunk hozzá, mint hogy az ismeretlenbe belevágnánk.

Az egyik legnagyobb tanítónk a természet... A természet folyamatosan változik, és változásban van. Ahogy a költöző madarak, ha jön a tél, repülnek több ezer kilómétert, holott nem tudják, mi fog velük történni, de tudják, hogy kell a változás. Az életünk múlik ezen. Vagy a fák, amik ősszel elhullajtják a leveleiket, és tavasszal újakat hoznak. Együtt élnek a változással. A születés és elengedés, ez a világ legtermészetesebb dolga. Ez a túlélés alapja. Ha a fa nem hullajtaná le a leveleit, akkor nem tudna újakat hozni, és biztosan belehalna. A fának nem fáj, nem sír, nem szomorú. Tudja, hogy természetes, és ennek van itt az ideje. És szükséges ez a változás a megújuláshoz, a fejlődéshez, a túléléshez.

Mi, emberek régen ugyanígy együtt éltünk a természettel, sőt a természeti népek, ma is így léteznek. A civilizáció azonban eltávolított minket ettől, nőttek a félelmeink és a vágyaink, és nőtt az egónk is. Még a hőmérséklethez sem tudunk alkalmazkodni. A klíma és a fűtés nagyon jó dolog, segít kényelmesebbé tenni az életünket, de ebben sem tudunk már cseppet sem alkalmazkodni. Nyáron klímával 20-22 fokot "csinálunk", télen pedig fűtéssel ugyanezt a hőmérsékletet... Két fok a tűréshatárunk... És az élet minden területéhez így viszonyulunk. Nem tudjuk elviselni a változást.

Sokszor nehéznek éljük meg a változást, holott tudjuk, hogy szükséges. De vajon miért félünk az ismeretlentől ennyire? Miért félünk becsukni egy ajtót, mielőtt kinyithatnánk egy másikat? Miért gondoljuk azt, hogy ha változás lesz, az biztos rossz lesz, vagy nehezebb, vagy fájdalmasabb? Miért vagyunk ilyen félősek és pesszimisták?

Azt gondolom, ehhez és az egész élethez bátorság kell. Főleg, ha az ember igazán ÉLNI szeretne. Bátorság és bizalom. Önmagunkban és az Életben, Sorsban vagy Istenben - nevezhetjük bárhogy. Ez az ősbizalom.

Első körben meg kell vizsgálnunk a félelmeinket. Megnézni, hogy mi a legnagyobb félelmünk, azzal szembenézni, elfogadni, befogadni és feldolgozni. Tapasztalataim szerint erre egy speciális meditáció az egyik leghatékonyabb, legmélyebb, és legeredményesebb módszer. Majd ezután megkeresni magunkban a bátorságot, és a bizalmat, megélni, és a mindennapjaink részévé tenni, sőt elmenni a végső állapotba, hogy én magam vagyok a bátorság és a bizalom...

Zsömbör-Gere Gréta

ÁRNYÉKOLDALUNK, ÁRNYÉKRÉSZÜNK

Mit is jelent ez? Egyrészt énünknek minden olyan része, aspektusa, amelyet ismerünk, de elutasítunk, nem szeretjük, nem fogadunk el. Másrészt minden olyan része, amelyet nem is ismerünk, sötét, félelmetes, nem biztonságos, hiszen ismeretlen. Jung árnyékszemélyiségnek, árnyékrészünknek nevezi az egész tudatalattit.

Duális világban élünk, és ezt általában nehezen fogadjuk el, sokszor ettől szenvedünk. Mindennek van ellenpólusa, és ezt kellene integrálnunk, így tudunk egységet teremteni.

Amíg elutasítjuk önmagunk egyik felét, vagy egy részét, addig csak az Egész részeként élünk, létezünk, ami nem tud békét és harmóniát adni. Nem tudjuk szeretni magunkat, nem tudjuk megélni az egységet önmagunkban. Folyamatosan bántjuk és elutasítjuk magunkat, ami a "kinti világban" is megjelenik. Ahogyan mi nem tudjuk elfogadni és szeretni magunkat, mások is ezt fogják visszatükrözni, ők sem fognak minket szeretni és elfogadni, és ez egy ördögi körré válhat.

Azonban minden, amit elutasítunk, meg fog jelenni az életünkben, egyre intenzívebben. Az el nem fogadott énünk folyamatosan elkezdi felhívni magára a figyelmet, hogy "Hahó, itt vagyok én is! Én is a Te részed vagyok!" És elkezd egyre idegesítőbbé válni, egyre komolyabb, és kellemetlenebb helyzetekben kerülünk bele...

Egy film jutott eszembe erről az el nem fogadott részünkről... Dennis, a komisz... Ahogyan a komisz kisgyerek idegesíti a szomszéd Wilson bácsit. Folyamatosan ott lebzsel körülötte, nem akar ő rosszat, csak figyelmet, szeretetet, elfogadást. Hogy játsszanak vele. És mégis mindig úgy alakul, hogy Wilson bácsi húzza a rövidebbet.

És ugyanígy működik az árnyékoldalunk is. Figyelmet, elfogadást, szeretetet szeretne. És minél jobban próbáljuk elzárni magunktól, elutasítani, vagy ignorálni, annál nagyobb erővel kényszeríti ki a figyelmünket. És a vége akár katasztrófa is lehet...

Ezért sokkal jobb szembenézni vele, megismerni, még ha félelmetesnek, visszataszítónak, fájdalmasnak tűnik is. Hiszen úgysem tudjuk kikerülni.

S amint elfogadjuk és szeretjük teljes önmagunkat, az árnyékoldalunkkal együtt, nem megkülönböztetve és "címkézve" azt, rátalálhatunk a harmóniára és a békére belül. Egységben és teljességben leszünk önmagunkkal. És ha belül ez megvan, a külső életünkben is ezt fogjuk kapni "ajándékként". Hiszen, nem is kaphatunk mást, mert "ahogy bent, úgy kint"... 

Zsömbör-Gere Gréta

Zsömbör-Gere Gréta 

Önismereti és spirituális előadó, life és business coach, kommunikációs szakember.

Tel.: +36/70 311 6057

E-mail: gere.greta@gmail.com

Facebook: Hazaérkezés - Út önmagunkhoz

 spiritualitás terápia önismeret tudatosság lélekgyógyász gyógyítás meditáció tábor life coach life coaching Dunaújváros biorezonancia lélekszerelés önismereti tábor önismereti elvonulás meditációs tábor meditációs elvonulás 2020 családállítás önmegvalósítás önismereti terápia reinkarnációs utazás spirituális elvonulás spirituális tábor önismereti és meditációs tábor önismereti és meditációs elvonulás 2020 lelki terapeuta fejér megye spiritualitás terápia önismeret tudatosság lélekgyógyász gyógyítás meditáció tábor life coach life coaching Dunaújváros biorezonancia lélekszerelés önismereti tábor önismereti elvonulás meditációs tábor meditációs elvonulás 2020 családállítás önmegvalósítás önismereti terápia reinkarnációs utazás spirituális elvonulás spirituális tábor önismereti és meditációs tábor önismereti és meditációs elvonulás 2020 lelki terapeuta fejér megye spiritualitás terápia önismeret tudatosság lélekgyógyász gyógyítás meditáció tábor life coach life coaching Dunaújváros biorezonancia lélekszerelés önismereti tábor önismereti elvonulás meditációs tábor meditációs elvonulás 2020 családállítás önmegvalósítás önismereti terápia reinkarnációs utazás spirituális elvonulás spirituális tábor önismereti és meditációs tábor önismereti és meditációs elvonulás 2020 lelki terapeuta fejér megye spiritualitás terápia önismeret tudatosság lélekgyógyász gyógyítás meditáció tábor life coach life coaching Dunaújváros biorezonancia lélekszerelés önismereti tábor önismereti elvonulás meditációs tábor meditációs elvonulás 2020 családállítás önmegvalósítás önismereti terápia reinkarnációs utazás spirituális elvonulás spirituális tábor önismereti és meditációs tábor önismereti és meditációs elvonulás 2020 lelki terapeuta fejér megye spiritualitás terápia önismeret tudatosság lélekgyógyász gyógyítás meditáció tábor life coach life coaching Dunaújváros biorezonancia lélekszerelés önismereti tábor önismereti elvonulás meditációs tábor meditációs elvonulás 2020 családállítás önmegvalósítás önismereti terápia reinkarnációs utazás spirituális elvonulás spirituális tábor önismereti és meditációs tábor önismereti és meditációs elvonulás 2020 lelki terapeuta fejér megye spiritualitás terápia önismeret tudatosság lélekgyógyász gyógyítás meditáció tábor life coach life coaching Dunaújváros biorezonancia lélekszerelés önismereti tábor önismereti elvonulás meditációs tábor meditációs elvonulás 2020 családállítás önmegvalósítás önismereti terápia reinkarnációs utazás spirituális elvonulás spirituális tábor önismereti és meditációs tábor önismereti és meditációs elvonulás 2020 lelki terapeuta fejér megye spiritualitás terápia önismeret tudatosság lélekgyógyász gyógyítás meditáció tábor life coach life coaching Dunaújváros biorezonancia lélekszerelés önismereti tábor önismereti elvonulás meditációs tábor meditációs elvonulás 2020 családállítás önmegvalósítás önismereti terápia reinkarnációs utazás spirituális elvonulás spirituális tábor önismereti és meditációs tábor önismereti és meditációs elvonulás 2020 lelki terapeuta fejér megye jóga életmód tanácsadó tantra meditációs klub női workshop lélektánc hastánc pranajama reiki Önismereti tábor meditációs elvonulás Önismereti tábor meditációs elvonulás Önismereti tábor meditációs elvonulás Önismereti tábor meditációs elvonulás Önismereti tábor meditációs elvonulás Önismereti tábor meditációs elvonulás Önismereti tábor meditációs elvonulás Önismereti tábor meditációs elvonulás Önismereti tábor meditációs elvonulás Önismereti tábor meditációs elvonulás